Joutsenlaulu [Hungarian translation]

Odakint megint látod a gyerekeket,

ablakod alatt játékuk játszák.

Megint megdermedsz az ablakban,

megint ott maradsz az ablakban.

Az időben visszarepülsz,

az emlékek fölötted állnak.

Énekesét keresik a Hattyúdalnak,

keresik az énekest.

Amikor ezek a percek, születéstől halálig

a szemhélyadra vetülnek,

rávesznek, hogy higgy Istenben, a Sátánban

vagy valamiben.

De soha ebben a világban.

Egyszer megtalálod

a fél évszázados szerelmet is.

Könnyű volt boldognak lenned,

boldognak lenned.

Most, hogy a madarak elhagyták fészküket

mihez kezdesz a megérzéssel?

Már csak megsárgult fényképeid vannak,

azokat forgatod újra,

forgatod újra.

Talán nem hiányzik a szánalmam,

nem zsibbasztaná el bánatod.

A fájdalom írja ezt a dalt, legyőz bárkit,

legyőz bárkit.

Látom rajtad a gyászfátyolt,

öt éve hagy lélegezni.

Akkor sirattad meg a Hattyúdalt,

sírtál a Hattyúdalról.

Bár olyan volna minden,

mint mikor fehér fátyol takart.

Az idő már eltiporta, épp úgy,

mint téged, épp, mint téged.

Szeretnék megpróbálni, a víz tükrén maradni

amikor kiáradni látom medréből a folyót,

megáradni látom.

Nők a vásárban kosarukkal,

férfiak a kocsmákban

álmodnak az ifjúság forrásáról

és így gondolom, enyhül a bánat.

A halálhoz egyre közelebb, sosem

múlik a fájdalom.

A fájdalom írja ezt a dalt.

A fájdalom legyőz bárkit,

A fájdalom legyőz bárkit, aki szeretné.

• Artist:Yö
• Album:Nuorallatanssija