Napisten hava lyrics

Nem fénylett még nap, se hold, sem csillagok,

Hideg volt a föld, és sivár, üres pusztaság,

Vad sem verte fel az éjnek menedékét

Nem bolygatta meg senki-semmi az Isten Atyát.

Elbúsult fenti égi csarnok-palotában,

szólni vágyott Mindenek Ura, Ős-Öregisten,

könnyéből szórt éji égre csillagokat,

mosolyából nap lett meleg, és fény a hideg égen.

Égbolt széléből letört lám, egy darabot

vele formázta meg a szóval szóló gyermekét,

vízben hallal, erdei vaddal táplálta,

s neki adta végül csillagok fénye, tűz melegét.

Dal szólalt meg, szél-virágok muzsikája,

nyár jött, édes, egekig érő szava-násza.

Így lett gazdája pusztának-rónának,

Aranyos Szegletnek, e világ szép Hajnalának.

Ott ül, fényes égi trónján

Nap Atyánk balján, Hold Anyánk jobbján

nevetése széllel indul, vélünk sír, ha könnyünk csordul,

áldj meg a Régiek szaván…

• Artist:Dalriada
• Album:Napisten hava