Siamo uguali [Hungarian translation]

Elmúlik, a mai éjszaka elmúlik

És talán visszatérünk, szeretni egymást

Eszedet fogod veszteni, tudom, hogy megbolondulsz

Mivel nincs elég idő

Mert soha nem elég semmi

Még ha csak mélyen is, de a miénk, az szerelem

Buta szavakat használunk

Mert bolond aki azt hiszi, hogy nem használ a fájdalom is

Közel vagyunk mégis messze, és túl sok a hiú próbálkozás

És talán elérkezik a holnap

Legbelül ugyanolyanok vagyunk

És talán keresni fogod a kezeimet

Csak egy napra

Ne szökj meg a pillantásom elől

Nem győzlek hajszolni, ne hátrálj többé

És talán megérted, mennyit érsz

Az egész világot oda tudnám adni neked

De te üvölteni fogsz az eső csöndjéről

Fojtogató harag és fejfájás, egy némiképp eltorzult alapon

Mondom neked, egyformák vagyunk, ahogy látod

Mert talapzat nélkül, nem fogunk tudni talpon maradni

És ez már késő, te mégis tervezni szeretnél

A szív a te kézipoggyászod, mert az összes olyan tulajdonságot birtoklod amit utálok

És azokat a tökéletlenségeket, amiket szeretek

Egy törött hang szilánkjai, újra megsebesítenek engem

És talán elérkezik a holnap

Legbelül ugyanolyanok vagyunk

És talán keresni fogod a kezeimet

Csak egy napra

Ne szökj meg a pillantásom elől

Nem győzlek hajszolni, ne hátrálj többé

És talán megérted, mennyit érsz

Az egész világot oda tudnám adni neked

De én nem leszek már ott, és meglátod

Könnyű lesz

elcsúszni, majd valaki karjai közt kikötni aki téged akar

Ne szökj meg a pillantásom elől

Nem győzlek hajszolni, ne hátrálj többé

És talán megérted, mennyit érsz

Az egész világot oda tudnám adni neked, kivéve magamat.

• Artist:Lorenzo Fragola
• Album:1995