Solitaire [Hungarian translation]

Még mindig emlékszem, régen mennyire szükségem volt rád

Túl erősen próbálkoztam, hogy a kedvedre tegyek, de neked nem volt szükséged rám

Tudtad, hogy szerettelek, tudtad, hogy én mindig ott volnék neked

Te csak azt tetted, amit akartál, nem törődtél

Minden kártya nálad volt

Én nem tehettem semmit

Minden éjszaka, mikor egyedül ültem, a telefont bámulva

Arra gondolva, hazajössz-e valaha

Pasziánsz, olyan magányos lett minden

Pasziánsz, nincs senki, aki átölelne

Hol voltál, mikor pasziánszoztam?

Beletelt egy kis időbe, de már nem gondolok rád

Elkezdtem nélküled élni, most nézd csak, ki jött vissza

Megváltozott a szíved, nos, az enyém nem tudott várni, nem nem

Rájöttél, hogy egy picit túl későn szerettél belém

Egyszer nálad voltak a kártyák

Most semmit nem tehetsz

Minden éjszaka, mikor egyedül ültél, a telefont bámulva

Arra gondolva, hazajövök-e valaha

Pasziánsz, nézd, most milyen

Pasziánsz, hogy most egész éjszaka sírj

Pasziánsz, nézd, hogy milyen érzés elviselni

Pasziánsz, olyan magányos lesz minden

Pasziánsz, át akarsz ölelni

Ne várj meg, mert bébi, nem leszek ott

Pasziánsz, pasziánsz, pasziánsz

• Artist:Laura Branigan
• Album:Branigan 2